Szakértői kérdések

Egy KIVA adóalany vállalkozás osztalékot fizet a tulajdonosnak, kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni az osztalék után?

Értelmezési segítséget kérek egy munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatban. Egy 2024. 06.01. napján létrejött határozott idejű, 2024. 12.31.-ig tartó munkaszerződést a dolgozó 2024. 08. 12-én írásban felmondta indoklás nélkül. Kérdésem: a 30 napos felmondási idővel kell-e számolni, van-e munkavégzési kötelezettsége a dolgozónak a felmondási idő alatt? Továbbá a határozott idejű munkaszerződés hátralévő idejére milyen követelése lehet a munkáltatónak?

Ha nem vagyok se nonprofit se közhasznú szervezet, hanem egy sima profitorientált könyvkiadó. Elfogadhatok-e szponzorációt egy kiadvány támogatására egy Kft-től? Hogyan kell ez után adózni? Kell-e pl. számlát kiállítanom, és miről, milyen ÁFÁ-val?

Szeretnék segítséget kérni abban, hogy egy zöldmezős beruházásnak (induló autóipari beszállító cégnek - Tier1) milyen szabályzatokkal kell rendelkeznie HR illetve munkaügyi szempontból? Pl. etikai kódex? Cafatéira és juttatási szabályzat? Stb.. Nagyon köszönöm a segítségét!

Tisztelt Szakértő! Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, autómosó tevékenységgel. Autómosóját eladná, egyéni vállalkozását megszüntetné. Kérdésem, hogy járna jobban? 10 évvel ezelőtt az autómosó ingatlant 10 millió Ft-ért vette, fordított adózású számla volt kiállítva róla, most 2024-ben 25 millió Ft-ért eladná. 1. Ha egyéni vállalkozóként adja el, akkor a vállalkozás bevétele lesz, átalányadózóként 32 millió Ft-os határban benne van a bevétele, így ezzel a 25 millió Ft-os bevétellel növelve fizeti meg az átalányadót. Ebben az esetben más adófizetési kötelezettség nem merül fel és majd az adásvétel után szűnteti meg a vállalkozását? 2. Másik lehetőségként, ha még az adásvétel előtt megszűnteti a vállalkozási tevékenységét, akkor úgy olvastam, hogy a nagy értékű tárgyi eszköz nem lesz a vállalkozás bevétele. Ilyenkor a tárgyi eszköz egyszerűen csak átszáll, mint a magánszemély tulajdona? Jár valamilyen kötelezettséggel? Viszont ekkor, ha magánszemélyként adja el, akkor a teljes 25 millió Ft-os vételár után fizeti meg a 15%-os szja-t? Segítségét nagyon köszönöm!

Tisztelt Hölgyem/Uram! Szeretnék érdeklődni, hogy a Társasági adó alapján igényelhető adókedvezmények hogyan vehetők igénybe? Pl. létszám vagy bevételfüggőek a kedvezmények? Vállalatunk számára elsősorban fejlesztésre-, kis- és középvállalkozások adókedvezményére (pl. tárgyi eszköz beszerzéséhez), és energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra igényelhető kedvezményekre vonatkozó információk lennének fontosak. Előre is köszönöm szépen a visszajelzést!

Itthonról online munkát kezdtem. Amennyiben jövedelmem származik pl egy MLM rendszerből, vagy saját affiliate marketing tevékenységből, esetleg crypto-ból, azt hogyan tudom itthon bevallani, mennyi a fizetendő adó? Ha a jövedelmem Revolut számlára érkezik, azt hogyan tudom legálisan kivenni OTP-re, illetve ha élő angol bankszámlám van, de már nincs meg a settled status-om, oda utalhatok-e, és ha igen, azt ott hogyan tudom bevallani? A korábbi vállalkozásom minden bizonnyal (2024. március 5.-én ) 5 év elteltével megszűnik? Lehet hogy már brexit-kor megszüntették? Köszönöm!

Tisztelt Szakértő! Cégünkhöz ukrán állampolgárságú személy jelentkezett a meghirdetett álláslehetőségre, akit szeretnénk alkalmazni, ezért abban kérném a segítséget, hogy ez milyen feltételek mellett lehetséges, mire figyeljünk oda a bejelentése során? Magyarországon menedékes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, bejelentett lakcíme van. A munka megkezdése előtt viszont szeretnénk próbahétre is behívni, ez megoldható alkalmi bejelentéssel? Nem turizmus-vendéglátásban és nem is mezőgazdaságban dolgozunk. Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségüket kérni. Társaságunk a fő tevékenysége mellett szakvizsgáztatással (esetünkben tűzvédelmi szakvizsgáztatással) is foglalkozik. Felnőttképzési tevékenységünket bejelentettük, rendelkezünk felnőttképzési nyilvántartási számmal. A szakvizsgáztatás lebonyolításában kértük külsős partner részvételét, aki rendelkezik a tűzvédelmi szakvizsgáztatáshoz szükséges szolgáltatási tevékenység nyilvántartási számmal , de nem minősül felnőttképzőnek. Kérdésem, hogy helyes e ha a külsős partner áfásan állította ki cégünk felé a tűzvédelmi szakvizsgáztatásról a számlát. Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz. Van egy földterület amelynek magánszemély a tulajdonosa. Van egy KFT ahol a magánszemély a tulajdonos, ügyvezető. A földterületre lakó vagy nem lakó ingatlan épülne. A kérdésem az lenne hogyan járunk el helyesen: - ha a földterületet eladja a magánszemély a cégnek és így már a földterület, az épülő ingatlan is a cég tulajdonában lesz. Ilyenkor a költségek 27%-ban levonhatóak? Illetve az értékesítés 5% fog kiszámlázásra kerülni? - ha a cég épít rá ingatlant (de nincs birtokában a telek), a költségek 27%-ban levonhatóak és a felépítményt végén eladja a magánszemélynek, milyen áfával? A folyamat végén a magánszemély értékesíti az egészet. Ebben a kérdéskörben szeretnék egy kicsit részletesebb tájékoztatást, mivel nagyon összegubancolódtak a szálak. Előre is köszönöm a segítségét!

Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét: Román cég szeretne bejelentkezni a magyar adózás alá. Utak építésével foglalkozna. - milyen módon tudjuk a magyar adószámot kiváltani? - onnantól úgy fog viselkedni mint egy magyar cég? Tehát amit a tevékenységével fog számlákat befogadni illetve kiállítani azt a magyar adószám alatt fogja megtenni? - szükséges e a telephely? - iparűzési adó alá mely esetekben kell bejelentkezni? - beszámoló, bevallások? Az "anyacég" felé van valami kötelezettség? - illetve milyen esetekben lehet bejelentett munkavállalója? Előre is köszönöm a gyors segítséget!

Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy Kft alkalmaz éjjeli őrt 10 órás munkaidővel. A szabadsága korának megfelelően 30 nap, szabadságát napban tartjuk nyilván. Kérdésem, hogy a 10 órás munkaidőre tekintettel ugyanúgy 30 nap jár, tehát ha kivesz 1 nap szabadságot, amikor 10 órát dolgozna, akkor 1 nap szabadságot kell elszámolnunk rá? Köszönöm válaszukat

Tisztelt Szakértő A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz. Adott egy egyszemélyes Kft és annak ügyvezetője; az ügyvezetőnek van 8órási munkaviszonya, eddig rendben van. A kérdésem az, hogy az egyszemélyes kft ügyvezetőségét befolyásolja e ha a 8 órási munkahelyen (magyarországi cég) ügyvezető lesz? Gyors válaszát előre is köszönöm

Tisztelt Szakértő! A következő témában szeretném a segítségüket kérni. Adott egy cég, aki 2 éves egyetemi tanulmány elvégzésére kötelezi munkavállalóját. Kérdéseim az alábbiak lennének: - Tanulmányi szerződés ebben az esetben köthető? (Úgy értelmeztem a jogszabályt, hogy nem) - A munkáltató minden költséget köteles fizetni? Kinek a nevére kell hogy szóljon a számla? -Illetve a munkavállaló részére ezen költségek megtérítése milyen juttatásnak minősül? Keletkezik e adó fizetési kötelezettsége a munkavállalónak? Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő Egy kicsit összetettebb kérdéssel fordulnék Önökhöz, kérném a segítségüket! Adott egy magánszemély, aki bérbe adja egy Bt-nek a lakását, iroda céljából. (Szja-t a cég fizeti meg). A Bt ügyvezetője, mint magánszemély üzemeltetheti e a szóban forgó ingatlant, rövid távon (Airbnb)? A Bt ügyvezetője egyben EV is. Ha mint magánszemély üzemelteti akkor milyen költségekkel, adókkal jár illetve ha EV-ként vagy a Bt üzemelteti? Melyik megoldás a helyes? Válaszát előre is köszönöm

Tisztelt Szakértő! Cégünknek van egy magánszeméllyel kötött generálkivitelezői szerződése 5% áfával családi ház építésére. A kérdésem az lenne, hogy közös döntés alapján átruháznánk a szerződésünket egy másik kivitelezőre, ő folytatná tovább az elkezdett építkezést. Ilyenkor jogilag a mi szerződésünket kellene tovább vinni. Az átruházás után a számlázás hogyan történik, ki számláz kinek? És hogyan tud folytatódni az építkezés az 5% áfával . Mi a teendőnk ilyenkor ? Várom megtisztelő válaszukat.

Tisztelt Címzett! Egyik ügyfelemnél még májusban kórházba került egy alkalmazott. Az időarányos betegszabadságát felhasználtuk, s onnantól a 08 bevallásokban táppénzként jelölöm az adott hónapot. A mai napig nem érkezett semmiféle orvosi igazolás amelyre a táppénzt meg lehetne igényelni. A kérdésem az lenne, hogy ezt meddig lehet így csinálni? Illetve a munkaviszony megszüntethető e, úgy hogy az egyénnek ne legyen problémája az egészségügyi ellátásba, illetve ha megszűnik a munkaviszony akkor Ő meddig kap táppénzt? A válaszát előre is köszönöm

Tisztelt Szakértő! Szerződést kötöttem egy biztosító társasággal, meghibásodott gázkazánok esetén megadják a károsult elérhetősőégt, én felveszem vele a kapcsolatot, megjavítom a kazánt, majd számlázok a biztosítónak. A biztosító arra kér, hogy ne a károsult nevére állítsam ki a számlát, hanem az ő külföldi kirendeltségére, és adószámára. A könyvelőm szerint csak a károsult nevére állíthatok ki számlát, ha lenne magyar adószáma a biztosítónak az sem lenne jó, mert nem nála, hanem a károsultnál történt a munkavégzés. A biztosító szerint nyugodtan állítsak ki számlát ahogy ő kéri, mivel több partnere is így csinálja. Ebben kérnék segítséget, hogy mi a helyes eljárás ebben az esetben? ( Egy másik boztosító társasággal is szerződésben állok, hasonló tevékenységben, és ott a károsult nevére kell a számlát kiállítani, ami a könyvelőm szerint rendben van.)

Munkavállalónk néhány hét híján 1 évet dolgozott nálunk napi bejelentéssel. Annak idején sajnos nem tudtuk felvenni alkalmazotti státuszba, így maradt a napi bejelentés, majd a rezsiár emelkedés miatt nem tudtuk folytatni tovább a tevékenységet, és más állást keresett. Most az adóhivatalra hivatkozva kér tőlünk 480 ezer Ft-ot, 1 gyermek után járó adókedvezményt, és Szja-t, mivel közel 1 évet dolgozott nálunk. Nem értem a követelését, és nem tudom hogy kérése jogos-e.

Mit tudok tenni, ha egy vendégem június 15-óta tartózkodik az apartmanomban, és csak igérget a fizetéssel kapcsolatban. Augusztus 31-el adtam neki határidőt, a tartozás 760.000 Ft. Szeptember első napjaiban szeretnék végetvetni a tartózkodásának. A hoteltörvény szerint a helyi rendőrség elmondása szerint lehetőségem van arra, hogy lezárjam a szobáját, benne a személyes holmijával Laptop, stb., és azt mindaddig lezárva tartsam amíg ki nem egyenlíti a tartozását. A rendőrség viszont nem tudta megmondani hogy ez a törvény vonatkozik-e az apartmanokra is. A google keresésekben sem találtam választ erre a kérdésre. Válaszukat előre is köszönöm.

Szálláshely bérbeadásakor figyelembe kell/lehet venni az épület éves 2%-os amortizációját? Jogos kérni a bérlőtől annak összegét? Vagy azt kérni, hogy annyi összeggel járuljon hozzá az épület fejlesztésséhez?

A következő ügyben szeretnék segítséget kérni. Egykori házastársak 50-50%-os tulajdonjoggal rendelkeznek egy kertes házas ingatlanban, melynek hasznos alapterülete 60 nm és kb. 500 nm kert tartozik hozzá. Ebben az ingatlanban a volt első feleség nem lakik, mert válás miatt elköltözött. A válás idején éppen épülőben volt az ingatlan, az építkezés befejezése már a házasság felbontásának idejére tehető. Az ingatlan használatára vonatkozóan nem született megállapodás semmilyen szinten. A volt férj nem fizetett bérleti díjat, újra nősült, majd 2016-ban kiköltözött az ingatlanból és elvált a férfi másodszor is 2017-ben. A bírósági iratokból kiderült, hogy a volt második feleséggel „A volt közös lakás osztott használatban marad megállapodásuk szerint. „ „A volt házastársi közös lakás felperes és a volt első felesége ingatlana.” Jelenleg a második feleség él az ingatlanban gyermekével, aki most 21 éves és egyetemi hallgató. A tulajdonjog változatlan maradt az évek elteltével, a földhivatali bejegyzés szerint a volt férj és az első feleség birtokol 50-50%-ot. A második feleség kérte a bíróságot, hogy maradhasson az ingatlanban. Akkor még kiskorú gyerekével. Jelenleg, életvitelszerűen elsősorban a második feleség él az ingatlanban, mert az egyetemista gyerek Győrben tanul. Kollégiumban, vagy albérletben lakik. Az anya, a második feleség nem akar kiköltözni, akadályozza az ingatlan eladását is. A vevők nem tudják megtekinteni az ingatlant, mert rendőrséget hív. Hivatkozik arra, hogy törvény védi őt és gyermekét. Bérleti díjat sem akar fizetni az első feleség részére. A volt férj számára biztosít egy szobát az ingatlanban, használatra. De igazából ez csak névleges, mert valójában a volt férj ezzel a lehetőséggel nem él. Kérdésem az lenne, hogy miként lehetne eladni az ingatlant? A két tulajdonosnak jogában áll meghirdetni és eladni az ingatlant a benne lakó második exfeleség beleegyezése nélkül? A benne lakó második feleséget tényleg nem lehet kitenni az ingatlanból? Őt és gyerekét valóban törvény védi az ingatlanban való tartózkodásra vonatkozóan? Pontosan milyen törvény védheti őket? A lakókkal együtt lehet csak eladni az ingatlant? Mi a helyzet akkor, ha az első feleség megvásárolja a volt férjtől az 50%-ot és teljes jogú tulajdonos lesz Ha az eladás esetleg megtörténne, az új tulajdonos már törvényes úton kérhené, hogy hagyják el az ingatlant? Bérleti díj fizetésére hogyan lehet kötelezni, amíg az adásvétel nem valósul meg, mert nem akar fizetni?

Tisztelt Címzett! Az egyik ügyfelem a következő munkájához havi bérlettel közlekedne. Számla ellenében, hogyan tudom elszámolni, mennyi a járulékvonzata, 08 bevallásban fel kell tüntetni? A válaszát előre is köszönöm

Tisztelt Szakértő! Könyvkiadó cég vagyunk, honlapról és viszonteladókon keresztül értékesítünk könyveket. Személyes átvétel esetén a vevő van úgy, hogy kártyával akar fizetni. Ilyenkor SumUp kártyaolvasót használunk, nincs pénztárgépünk, de a vásárlásokról számlát állítunk ki. Viszont ha magánszemély vásárolt nálunk kártyával, neki nyugta is elég lenne. Kérdésem, hogy a kártyaolvasó által előállított nyugta nem lehet elég?

Tisztelt Szakértő! Egy bútorgyártással foglalkozó egyéni vállalkozónak keletkezik-e EPR regisztrációs és EPR fizetési kötelezettsége, ha a bútorokhoz táblákban vásárolja meg a belföldi bútorlapokat valamely kereskedőtől? Hulladéka nem keletkezik az egyéni vállalkozónak. Ha regisztrációs és fizetési kötelezettsége van, mi ennek a menete? Válaszukat köszönöm!

Tisztelt Szakértők! Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódóan az alábbiakban kérem szíves állásfoglalásukat. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) előírásai szerint 20 főnél több munkavállaló foglalkoztatása esetén az adott létszám 20 %-a az alkalmi munka létszámkerete cégünknél. Az adott létszám megállapításánál a statisztikai állományi létszámot kell-e figyelembe venni? A megszabott létszámkeret túllépését vizsgálja-e hatóság és ha igen mikor, illetve milyen következménnyel kell számolnia a munkáltatónak ha a túllépés megtörténik?

Érdeklődni szeretnék, hogy egyéni vállalkozóként utalhatok-e magamnak a Szépkártyámra béren kívüli juttatást?

Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy mi a helyes eljárás duális képzés esetén. Cégünk, ami jelen esetben egy művészeti iskola duális képzést biztosít. Kérdésünk az lenne, hogy munkavállalóink pedagógusok, akik órarend szerint dolgoznak, hogyan tudjuk munkaszerződésüket megfelelően jogszabályok szerint megfogalmazni úgy, hogy az oktatásuk munkaidőben történjen? Egy 40 órában foglalkoztatott pedagógus munkaidejéből 26-32 óra kötött munka idő, amit a tanórák megtartására fordít. Ezen felül még 40 óráig van kötetlen felkészülési idejük, amit szeretnénk a szakképzési időre fordítani, illetve 40 óra felett 7 plusz óra lenne. Köthetünk-e olyan munkaszerződést, amely heti 47 órára szól, vagy az már túlórának számít? Vagy a túlóra az beletartozik a normál munkaidőbe?

Az érdekelne, hogy a cégünkben tulajdonos román állampolgár, aki Romániában rendelkezik állással, ott adózik, az osztalék kifizetésénél miként kell eljárnunk? A bruttó összeget kell kifizetni neki miután küld egy igazolást a román adóhivataltól, hogy ő ott adózik, vagy le kell vonni tőle az osztalék adót mivel rendelkezik magyar adóazonosítóval - a cégalapításkor kapta meg? Ha a második verzió a helyes, akkor adóbevallást is kell beküldenie minden évben? Köszönöm!

Érdeklődni szeretnék, hogy az alábbiaknál mi az eljárás. A munkavállaló januárban GYED-ről visszamegy dolgozni, de leépítés várható a cégnél, így szeretne visszamenni GYED-re. Erre 15 nappal előtte be kell a kérelmet nyújtani. A 15 nap alatt a munkavállalót a munkáltató el tudja bocsátani? Amennyiben igen, van-e valamilyen lehetősége a munkavállalónak arra, hogy ne tudjanak neki felmonani?

Angliai Pre-settled és settled statusztuszra vonatkozóan szeretnék érdeklődni! Lányom 2018-ban utazott ki, egy angol egyetemen kezdte tanulmányait. A Covid miatt 2020-ban bezárták az iskolát és ezzel együtt a kollégiumot is, így itthonról, online folytatta a tanulmányait. 1 év és két hónap itthon tartózkodás után 3 hónapra visszautazott Angliába, de az egyetemi szak, amelyet elkezdett megszűnt, így az utolsó évet az egyetem anyaiskolájában, Amerikában kellett befejeznie. 3 x 4 hónapot töltött Amerikában, de a szünetekben mindig visszatért 1-3 hónapokra dolgozni Angliába. A Brexit-kor, 2024 júliusáig érvényes pre-settled státuszt kapott. A kérdésünk az lenne, hogy az itthon töltött 14 hónap veszélyezteti-e a Settled státuszát? Ez azért fontos, mert jelenleg munkát kapott Amerikában, és szeretne kiutazni néhány hónapra. Félő hogy már elveszítette a settled státuszt, vagy ha a covidra való hivatkozással mégis megkapná, akkor esetleg az amerikai munka miatt mégis elveszítheti azt.

Érdeklődnék, hogy szálláshelyünk üzemeltetését hogyan tudnánk átadni úgy, hogy a bérlőnek ne kelljen újabb engedélyeztetési eljárást indítania. A szálláshely ugyanis nagy valószínűséggel nem kapná meg az új üzemeltetési engedélyt, (pl. az elektromos hálózat korszerűtlensége miatt). A jelenlegi engedéllyel viszont még folytatható a tevékenység. Jelenleg a szálláshely üzemeltetése egy 86 éves nyugdíjas vállalkozó neve alatt fut, aki egyben a tulajdonos is. A kérdésem, hogy az új üzemeltetővel megfelelő-e, ha egy egymásközti megállapodást, esetleg alvállalkozói szerződést kötnek, vagy van-e bármilyen más hivatalos módja az átvételnek, a szálláshely üzemeltetésének folytatásához.

10 fős fakitermelő munkás csoport két hét tartózkodás után fizetés nélkül távozott szálláshelyünkről, (közel 1 millió Ft tartozással). A rendőrségnél feljelentést tettem, de várhatóan polgári per lesz az ügy kimenetele, érdeklődnék, hogy ügyvéd nélkül hogyan kell eljárnom az ügyben.

Érdeklődni szeretnék, hogy ügyvéd nélkül hogyan tudok eljárást indítani facebook fiókom indokolatlan zárolása miatt! A facebook másfél hónapja nem reagál, üzleti okokból (szálláshely hirdetés, üzleti oldalak, 90 ezer fős csoport stb.) fontos, hogy visszakapjam a fiókot. Ugyanezen per alkalmával kártérítést is szeretnék követelni, hogyan tudok kártérítési összeget kalkulálni?

Érdeklődni szeretnék, hogy ifjúsági szálláshelyek számára van-e az energiaárak emelkedése végett elérhető támogatás vagy pályázat. Egyéni vállalkozás formájában, működünk, üdülőház kategóriában vagyunk, 11 szoba, 30 férőhely. Egy másik szálláshelyünket adószámos magánszemélyként üzemeltetjük, mint magán szálláshely, apartman kategória, hűtő-fűtő klímával.

Cégünk könyvkiadót működtet, mellyel külsős rendezvényekre, vásárokra is jár értékesíteni. Eddig nem éltünk a bankkártyás vásárlók adta lehetőségekkel. Pénztárgépet nem üzemeltetünk, csak POS terminált szeretnénk használni, melyen nyomtató funkció is működik majd. Most próbálunk megfelelő céget és készüléket választani. Az a kérdésem, hogy miként lesz a terminálon keresztül keletkezett forgalomról (vagyis a kártyás és készpénzes eladásokról) olyan adóügyi bizonylat, mely a NAV-hoz is bejut. És mi módon jut be a NAV-hoz a számos egyedi tranzakcióról az információ.

Milyen jogszabály tartalmazza a könnyűszerkezetes házakra vonatkozó előírásokat és mit nevezünk könnyűszerkezetes háznak? Milyen jogszabály szabályozza, hogy adott településen lehet-e könnyűszerkezetes házat építeni?

Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Alkalmi munkavállaló (napi bejelentéssel) munkába járását köteles-e a Kft. fizetni? Vonatközlekedéssel történik a munkába járás. Valamint, ha a munkavállaló személygépkocsival jár munkába naponta, az ő költségtérítése hogyan működik, illetve milyen dokumentációt kell készíteni?

Érdeklődni szeretnék, hogy ha egyéni vállalkozóként munkaügyi központból veszek fel egy személyt alkalmazottként, milyen támogatásokra van lehetőség?

Vállalkozásunk egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységgel foglalkozik, közel 100 ügyfélnek nyújtunk tőzsdei szolgáltatást, tanácsadást egy pénzintézet közvetlen partnereként. Ebből kifolyóan a bank felé 0%-os Áfával számlázzuk szolgáltatásunkat. Korábbi években képeztünk fejlesztési tartalékot, melyet 2022-ben egy nagyobb értékű személygépjármű vásárlására kívánunk felhasználni. Ezzel a gépjárművel látogatná partnereinket az ügyvezető. A jármű számláját 0%-os áfával állítaná ki a kereskedő. A kérdéseink a következőek: 1. Felhasználható-e a fejlesztési tartalék személygépjárműre a cég esetében? 2. Mivel áfamentes tevékenységet végzünk, visszaigényelhető-e a személygépjármű fenntartásának (szervíz) számlájából az áfa 50%-a?

Egyéni vállalkozó vagyok. Választhatom-e a kettős könyvelési módot. Ha igen akkor mi a teendőm, és mikortól tehetem?

Szeretnénk elektromos rásegítésű kerékpárt vásárolni dolgozó részére. A Kft. milyen feltételekkel vásárolhatja meg a kerékpárt, visszaigényelheti-e az ÁFA-t és a dolgozó a kerékpárt milyen feltételekkel használhatja?

Egyéni vállalkozó vagyok. A havi bruttó jövedelmem 259.000,-Ft, amely után havonta 38.850,-Ft SZJA-t fizetek. Ugyanakkor az adóbevallás elkészítése után még további mintegy 8.000.000,-Ft összegű adót vallok és fizetek be. Mennyi adóvisszatérítés jár nekem? Mit kell tennem ahhoz, hogy a teljes 809.000,-Ft-ot kapjam vissza?

November 30-án lejárt a munka.hu oldalon kiírt 219 ezer Ft-os "Önfoglalkoztató támogatás". Érdeklődni szeretnék hogy van-e helyette valami ehhez hasonló új pályázati vagy támogatási lehetőség kisvállalkozóknak, vagy adószámos magánszemélyeknek, esetleg szálláshelyeknek. Magánszálláshely, illetve EV által üzemeltetett szálláshely (2 Apartman, és 11, illetve 9 szobás szálláshely, ifjúsági és túrista szállás, stb. kategória).

Érdeklődni szeretnék, hogy a Önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásra hogyan kell beadni a kérelmet? Az NFSZ weboldalán nem találtam meg a kitöltendő adatlapot.

Cégem vendéglátással foglalkozik, ahol az egyik munkavállalóval korábban kötött munkaszerződése a székhelyhez szól pultos munkakörben, de időközben cégünk nyitott egy kisboltot is, és a munkavállalónk helyettesítés miatt 1 hétig a telephelyen fogja végezni a munkáját bolti eladóként, szakképzettsége van. Ilyen esetben kell e munkaszerződés módosítást csinálni vagy elég egy megbízási nyilatkozat írása, mivel a munkavállaló csak ideiglenesen végez munkát telephelyünkön?

Érdeklődni szeretnék, hogy ha Magyarországon házasodtunk a feleségemmel, majd Angliába költöztünk, és már 3 éve külön vagyunk, miközben én visszaköltöztem Magyarországra, elindíthatom-e a válópert itthonról, illetve szükséges-e ehhez ügyvéd? A feleségemnek haza kell-e jönnie tárgyalásra. A közös gyermekünk szeptember 26-án tölti be a 18. életévét, az édesanyjával lakik, és még iskolába jár, illetve egyetemre szeretne menni (Manchesterben). Kell-e hivatalosan gyerektartást fizetnem 18 éves kora felett?

Az elmúlt időszak miatt cégembe rengeteg pénzt kellett bevinni (tagi hitelt), hogy megmaradjon a vállalkozás. (Beruházás, felújítás is történt közben) A könyvelőm szerint mindenképpen tőkét kéne emelni: A saját tőke közel -15M. Itt egy 18M-os tőkeemelés szükséges a törvényes működés helyreállításához. Tagi kölcsön körülbelül 20 millió Ft van a cégben, tehát ebből is megoldható. Az ügyvédem szerint: Semmiképp ne emeljünk ebben a helyzetben törzstőkét! Itt az lehet a megoldás, hogy a bent lévő tagi kölcsönt átminősítitek pótbefizetésnek, így az bekerül a saját tőkébe. Szeretném harmadik fél véleményét kikérni, azaz az önökét.

Tisztelt Szakértő! Cégem többek között járművek műszaki vizsgáztatásával foglalkozik. A műszaki vizsga elvégzéséhez egy megadott felületre keretösszeget töltünk fel, amelyből minden vizsga megkezdésekor a vizsgáztató rendszer automatikusan levonja a gépjármű kategóriájának megfelelő összeget (a példa kedvéért ez legyen egy személyautó esetében 10.000 Ft). Ezt az összeget és a szolgáltatásunk munkadíját számlázzuk ki ügyfeleink felé. A kérdésem arra az esetre vonatkozik amikor a céges gépjármű flotta egyik járművét a cég műszaki vizsgáztatja, abban az esetben hogyan kell továbbszámláznom a keretösszegünkből levont díjat? Minden levonásra kerülő díjról - minden jármű esetén el kell számolnunk. Tehát ebben az esetben saját magunk felé kell számlát kiállítanunk, amely így ütközne azon követelményekkel, hogy az eladó és a vevő nem lehet ugyanaz (neve, címe, adószáma stb), ebből adódóan pedig az ilyen számlákat a NAV oldalára sem tudjuk feltölteni.

Önkormányzati Üzlethelyiséget (Budapest, 11. kerület) bérel a mellettem lévő üzlet tulajdonosa, de tőle viszont én bérlem (mert az Önkormányzatnál még nem írtuk a nevemre). Elvileg eltörölte a bérleti díjat az Önkormányzat, de kérdésem az, hogy mindenkinek, vagy csak azoknak, akik nem folytathatják a tevékenységüket? NAVnál is fel van tüntetve, hogy ezen a címen én végzem a tevékenységet, viszont nem tudom, hogy a főbérlőnek milyen tevékenység van bejegyezve, mert ha élelmiszerüzlet, akkor lehet rám ez az engedmény nem érvényes?

Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy tegnap előtt voltam egy ügyvédnél cégbejegyzés ügyben (Bt.) és azt kérdezte tőlünk, hogy milyen könyvelési formát választunk. Kezdő vállalkozóként természetesen vagy az alanyi adómentességet vagy a KATA-t, illetve mindkettőt választanánk. Kérdésem az lenne ezzel kapcsolatban, hogy ezt nem a könyvelővel kellene egyeztetnem? Ha az ügyvédnek megadom, mert szüksége van az alapításhoz, akkor később a könyvelővel azt meg tudom változtatni, vagy megint csak ügyvéd szükséges hozzá? Továbbá mi lenne kezdő vállalkozásként adózás, illetékek stb. szempontjából jelenleg a leg jobb választás, ha az ügyvezető nem venne fel fizetést, azaz megbízásos alapon tevékenykedne? A szóban fogó Bt. jellemzően szolgáltatna, tehát kiadása nem igen keletkezne. Illetve ha ennek az ügyvezetőnek nincs főállása, viheti e megbízásos alapon a Bt-t?

Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulunk Önhöz/Önökhöz, hogy az alábbiakban csatolt céges gépjármű lizing szerződésben szereplő tőketartozás áfája visszaigényelhető-e?

Segítséget szeretnék. Pontosan hogyan kell biztonsági őröknek pótlékot számfejteni? Mikor, milyen feltételek mellett? 6 hónapos munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva.

Milyen lehetőség van személygépjárművet vásárolni cégautónak? Milyen nyilvántartást kell vezetni hozzá és milyen adóra lehet számítani? Illetve az Áfa-t le lehet-e vonni a vételárból?

Tisztelt Szakértő! A következővel fordulunk Önhöz: KIVA adózási forma alá tartozó cégünk tulajdonosa osztalékot vesz fel. A tulajdonos munkavállalóként is be van jelentve, bérezése meghaladja a minimálbér 24szeresét. Emelett ingatlan és tárgyi eszköz bérbeadást is végez mint adószámos magánszemély. A következő kérdésekben kérném a véleményét: 1. Szocális hozzájárulási adó kötelezettsége a magánszemélynek mekkora mértékű? Mivel a cég KIVA-s és mentes a szocho alól és a tulajdonos bérezése meghaladja az éves 3.864.000 Ft-ot, ezért nem keletkezik szocho fizetési kötelezettség vagy ebben az esetben a magánszemélynek ettől függetlenül 15,5% szocho terhe keletkezik ennek felső határáig. 2. Valamint ehhez kapcsolódóan, az bérbeadásból származó összeg elszámolható-e a szocho alapjának csökkentésére? Ha igen akkor akkor csak az ingatlan vagy a tárgyi eszköz bérbeadása is beszámítható?

Kft-nk gépkocsivezetője munkaidőn kívül saját autójával ittasan balesetet okozott, a jogosítványát 2 évre elvették, így gépkocsivezetőként nem tud dolgozni. Felmondással végkielégítés fizetése nélkül felmondhatok-e neki?

Gépjárművezetés oktatással foglalkozom mint KATA-s egyéni vállalkozó. Március 19-től leállították a vizsgáztatást, így az oktatás is leállt. Nincs semmilyen bevétele a vállalkozásomnak. A kormányrendeletbe nem kerültünk bele, hogy nem kell fizetnünk az 50.000,- Ft átalány adót. Mi a megoldás?

A cégünk 2 kozmetikai termékcsaládot importál Lengyelországból, melyeknek mi vagyunk a kizárólagos forgalmazói az országban. Megjelent egy lengyel cég mely webshopon keresztül magyar nyelven elkezdte forgalmazni a mi termékeinket is az országban jóval kedvezőbb áron. A termékeket nem a gyártótól szerzik be. Rendeltem tőlük magánszemélyként a rendelés végén el kellett fogadnom az általános felhasználói feltételeket és az adatvédelmi nyilatkozatot az adott linkek viszont nem tartalmaznak semmit, hibás oldalt jelzett. A megrendelés visszaigazolás tartalmazta a számlát melyen 0%-os volt az áfa. A termék megérkezett de semmilyen magyar nyelvű címkét nem tartalmazott. Mi főként kozmetikusokat szolgálunk ki ahol egy ellenőrzés során nézik a magyar nyelvű címkét is. Mi tévő legyek, hova fordulhatnék hogy ez a cég ne tegye tönkre a jövőmet és a több éves munkámat.

2012-ben vásároltunk egy céges autót bruttó módon egy pályázat keretében. Az ÁFÁ-t nem igényeltük vissza a megvételkor. Most viszont el szeretnénk adni. A kérdésem az, hogy ÁFÁ-san kell kiszámláznunk vagy TAM-san. Közhasznú civilek vagyunk. Legtöbb bevételünk TAM-s illetve pályázat (amit adományként kezelünk).

Áfás egyéni vállalkozó szállásadással foglalkozik. Regisztrált szálláshelye van 2 épülettel, mely együttesen sem haladja meg a 8 szobát, 16 ágyat. A tavalyi évben egy cég munkásait is elszállásolta alkalmanként, a szállásadó fizette az ifa-t utánuk. Ez a cég most megkereste a szállásadót, hogy 2 hónapra folyamatosan szükség lenne az egyik épület felső szintjén lévő szobákra. Hogy ezek a szobák ezidőre folyamatosan fenntartottak legyenek a cég részére, így erre az időszakra bérelnék, bérleti díjat fizetnének érte. A szállásadó feltételezése szerint ez esetben nem alkalmazhatja az 5 százalékos áfát szállásadói szolgáltatásra. Milyen áfával számlázhatja ki a szobabérlést? Szálláshelyként regisztrált szobákat adhat bérbe? Kell így a munkások után ingatlanforgalmi adót fizetni?

Testvéremmel tíz évvel ezelőtt megörököltük édesapánk halála után a kertes családi házuk 1/4-1/4-ed részét. A másik fele rész édesanyánké volt. Egy évvel ezelőtt elhunyt édesanyánk. Az Ő hagyatékát 1/4-1/4 részben örököltük testvéremmel. Testvérem eladná az így, kettő részletben szerzett ingatlan részét. A kérdésem, hogy a testvérem hogyan adózik az eladott 1/2 ingatlan része után. Kell-e SZJA-t fizetnie a tíz évvel ezelőtt örökölt 1/4-ed apai örökség része után is, vagy csak az egy évvel ezelőtt örökölt 1/4-ed rész után. Kérdésem még, hogy én mint vevő a testvéremtől így megvásárolt ingatlan rész után kell-e fizetnem vagyonszerzési illetéket?

Segítségüket szeretném kérni egy Kft. átalakításához szükséges jogi, és gazdasági teendőimhez. A Kft. két tulajdonosa közül ügyvezetőként az egy új én vagyok 50%-os arányban, így egyszemélyes Kft. formában működnék a továbbiakban. Továbbá egy Bt.-t kívánok beolvasztani a létrehozandó egyszemélyes Kft.-be.

Az egyéni vállalkozás megszüntetésekor pl. nyugdíjkorba lépés esetén a cég vagyontárgyai utáni adózás hogyan működik? 1. a tehergépkocsi 15 éve 0 értéken áll 2. értékes műszerek voltak melyek 0 értéken állnak. 3. kisebb értékű eszközök még nem állnak 0 értéken.

Szálláshely szolgáltatással foglalkozunk, nyári 3 hónapra korlátozódik a tevékenységünk. Lányommal ketten osztozunk 13 szobán: 6 szoba 12 ágy a lányom nevén, 7 szoba 14 ágy az én nevemen fut. Eddig KATA adózással meg tudtuk oldani, másodállásban (25.000 Ft/fő/hó), mert nem léptük túl a havi 1.000.000 Ft bevételt. De jövőre már a fentiekben leírt, kibővített létszámmal és szoba számmal szeretnénk dolgozni, amire már megvan az engedélyünk. Az előzetes kalkulációnk szerint, így már meg fogjuk jövőre haladni a havi 1.000.000 Ft/fő bevételt, mivel bővültünk is, és minimális áremelést is tervezünk. Kb. 1.500.000 Ft/fő/hó (július, augusztus) bevételre számítunk. Számításaink szerint a KATA így már nem biztos, hogy a legkedvezőbb adózási forma a számunkra. A szobánkénti adózás magán személyként (kb 38.000 Ft/év/szoba), esetleg ezzel kalkuláljunk? Szeretnénk a tanácsukat kérni, hogy van-e olyan adózási forma, ami számunkra a legkedvezőbb lenne? További kérésünk lenne: Kötelező lesz jövőre már "Az én vendégszobám" program használata, és az lenne kérdés, hogy ezzel tudunk-e majd számlákat kiállítani, vagy külön kellene egy számlázó programot beszerezni? Ha számlázó programra lenne szükség, akkor tudnának-e ebben tanácsot adni, hogy honnan lehetne beszerezni, és melyik lenne megfelelő? A számlák kiállításával kapcsolatban pedig még egy kérdés felmerült: A vendégek az előleget előre elutalják. Érkezéskor pedig készpénzben fizetik a fennmaradó összeget. Megfelelő gyakorlat-e, hogy érkezéskor a teljes összegről (átutalással együtt) kiállítjuk a készpénzes számlát? Vagy mi lenne a megfelelő módja a számlázásnak?

Ingatlan értékesítés esetén az eladó fordított adózással állítja ki a számlát. Én, mint vevő már régen bejelentettem az adóhatósághoz lakóingatlannak nem minősülő bérbeadási tevékenységemet. Az általános szabályok szerint bejelentkező áfás cég vagyunk. Bérbeadási tevékenységet nem végeztünk. Adókötelessé szeretnénk tenni az ingatlan megvásárlással együtt ezen tevékenységünket. Ebben az évben vásárolnánk meg az ingatlant. A fordított adózással kiállított, kapott, kifizetett számla esetén áfa fizetési kötelezettségünk van, de levonásba is helyezhetem? Bejelenthetem év közben az ingatlan bérbeadást adókötelessé? Vagy csak év végéig mentesen végezhetem és nincs ingatlan vásárlásnál levonási jogosultságom?

Hirdetésünkre jelentkezett egy édesapa, aki gyeden van. 8 órás munkaviszonyban alkalmaznánk tehergépjármű vezetőnek. Jelenleg más munkáltatónál dolgozik. Kérdésem az lenne, hogy milyen igazolás alapján tudom igénybe venni a kedvezményeket (szociális hozzájárulás és a szakképzési hozzájárulás). és mikortól, mennyi ideig. Nem vagyunk kifizetőhely.

Fuvarozó vállalkozó a helyi (kistelepülés) önkormányzata felé 2010-ben leadta gépjármű légrugós kivitelezését igazoló műszaki szakértői nyilatkozatot (mint ahogy többen is megtették a településen). Ezen felül 2016 óta a félpótkocsira már nem kellett volna külön adót fizetni. Az önkormányzat se a légrugót, sem pedig a 2016 óta életbe lépett számítási módot nem vette figyelembe a súlyadó meghatározásánál és továbbra is félpótkocsira is elszámolták a súlyadót, a légrugó adta kedvezményt sem vették figyelembe. Ezt többször jelezték a helyi jegyző és adószakértő felé, de ők minden évben azt mondták, hogy még be kell fizetni, aztán következő évben jóváírják a különbözetet ami azóta sem történt meg. Mit tudnak visszamenőleg tenni? Hiszen évekig hiába jelezték, hogy rosszul számolják a súlyadót, nem történt semmi. Hova fordulhatnak jogorvoslatért?

Cégünk autóbuszokat üzemeltet 2009 óta. Ezévtől foglalkozunk személygépkocsis személyszállítással is. Ezek 8-9 személyes járművek, autóbuszos engedélyszámmal. Menetlevelet vezetünk, személyszállítást számlázunk megrendelőink felé, természetesen Áfásan. A járművezetőink alkalmazottak, személyes célra nem használhatják a gépkocsikat. Nem teljesen egyértelmű számunkra, hogy az ezen járművekkel kapcsolatos költségeink Áfa-tartalmát le tudjuk-e vonni a fizetendő Áfából? (beszerzés, üzemanyag, javítás) A környezetünkben működő cégek e kérdésben teljesen eltérő módon járnak el, egy részük szerint a járművek termelőeszközök és így az Áfa levonható, míg mások szerint az Áfa-törvény kategorikusan tiltja pl. az üzemanyag Áfájának levonását.

Szállásadással foglalkozó Kft. a Bookinggal van kapcsolatban. A Bookingos alapbeállításként a számlához 12% áfa szerepel, melyet ügyfelünk nem tud módosítani, csak a Booking ügyfélszolgálata. Hívta őket, de ők nem módosítják a 12%-os áfát, ugyanis tájékoztatásuk szerint Hangony (az érintett szállásadói tevékenység B-A-Z megyei helye) 12% áfás. A Bookingra Kft.-ként regisztrált a szállásadó, nem magánszemély. A Booking jár el helytelenül ez esetben?

Fiam egy Kft-vel kötött vállalkozási szerződést, aki építési szerelési munkákra /gázszerelés/ adott megbízást egyszerű bejelentésköteles új épületnél. A szerződés szerint a megjelölt munka fordított adózás alá tartozik. Mivel a munkát egyedül nem tudta elvégezni a gázszerelésben édesapja, aki szintén áfa köteles ev. gázvezeték és készülékszerelő mester, a kéményszerelésben pedig egy kéményes ev. szakember volt megkérve. Kérdésem: ki hogyan számláz a fiamnak, apa is fordított áfával és a kéményes is fordított áfával? Az áfát végül is ki fizeti meg? Hisz a fiam számlája alapján a Kft fizeti az áfát. Ki jár rosszul?

Szállásadó partnerünkben merült fel a kérdés és szeretnénk részére választ kérni: Az alábbi kérdésben szeretném tanácsukat kikérni: Tételes átalányadózással adjuk ki apartmanjainkat. /38.400 Ft/év/szoba/ Az apartmanok a családi házunkban vannak. Tulajdonosok: 3 fő +1 fő haszonélvező. Most a kiadás a haszonélvező nevén megy. Kérdésem: lehet–e, hogy ketten is, vagy többen kiváltjuk tételes átalányadózásra az engedélyt?

Kérdésem az 5%-os lakásépítési áfával kapcsolatos: 2018. november 1. előtt kapott építési engedélyt egy kivitelezés. Azonban az építés nem kezdődött el: tervmódosítás miatt újra kellett engedélyeztetni, ami 2018. november 1. után történt meg. Az építtető nem magánszemély, hanem beruházó. Az ismert, hogy 2023. december 31-ig akkor alkalmazható az 5%-os áfa, ha 2018. november 1-ig megtörtént a jogerős engedélyeztetés. Ez esetben az első engedélyeztetés alapján lehet 5%-os áfával szerződést kötni, vagy a tervmódosítás miatt történt második engedélyeztetés lesz mérvadó és ez esetben már csak 2019. december 31.-ig történő értékesítésre lehet az 5%-os áfát alkalmazni?

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném segítségét kérni: Falusi turizmussal foglalkozom, vendégházamat ennek megfelelően évek óta üzemeltetem mint magánszemély. Átalányadót fizetek. Számlát cég részére és magánszemély részére egyaránt állítok ki. 2019 augusztusban cég nevére állítottam ki számlát (áfa kulcs nulla). A következő nyilatkozatot kérik tőlem: „Adóelőleg-nyilatkozat a 2019. évi adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről” (mellékletben küldöm a nyomtatványt és a levelet, amire hivatkoznak). Azt szeretném kérdezni hogy ezt valóban ki kell töltenem, ha igen milyen formában és mi okból? LEVÉL MELLÉKLET: Kedves .....! Munkatársaink augusztus 15, 21-22-én igénybe vették falusi szálláshely szolgáltatását. Cégként kötelességünk a számla ellenértékéből adóelőleget levonni, bevallani és befizetni, majd az Ön részére a jövő év elején az igazolást megküldeni. Ehhez kérjük szíves segítségét, mivel szükségünk lenne személyes adataira: Név, lánykori név, születési hely, idő, édesanyja neve, lakcíme, adóazonosító jele. Egyúttal küldöm a kitöltendő adóelőleg nyilatkozatot azzal, hogy amennyiben nem küldi vissza, úgy 10%-os költséghányad alkalmazásával történik a bevallás. Szíves segítségét előre is megköszönjük.

Vállalkozásunkat végelszámolással szeretnénk megszüntetni. Jelenleg a vállalkozás ügyvezetője vagyok és a végelszámoló is én lennék. A kérdésem az, hogy mint végelszámoló részt vehetek-e a még befejezetlen kivitelezési munkákban, illetve a munkába járás költségének térítését továbbra is igénybe vehetem-e? A végelszámolás idején a szabadság jár-e?

Szeretnék tájékoztatást, leírást kérni a Fogyasztóvédelmi hatósági eljárásokról illetve a törvényi megfelelés részleteiről. A járási hivatal mint fogyasztóvédelmi hivatal hatósági eljárás alá vont, adatszolgáltatásra köteleztek. Kérem tájékoztassanak, hogy milyen kötelező elemei vannak a megfelelésnek, milyen kötelező vevő tájékoztatókat kell kirakni, stb.

Cégvezető vagyok, saját gépkocsival közlekedem a szegedi lakhelyemtől a sümegi cégig. Ez hetente hétfőn jövök és csütörtökön, vagy pénteken megyek haza. Erre a km-re kb. havonta 1.800-2.200 km között a törvény szerint csak a 15 Ft/km számolható el. Erre szeretnék választ kapni, hogy ez valóban így van-e, mivel ezt nem tudom elképzelni, hogy ilyen üzemanyagárak mellett más mód nincs erre? A kiküldetési rendelvény szerinti elszámolást nem alkalmazhatom? Hallottam már átalány díjról, de hogy konkrétan erre milyen más lehetőség van, arról sem én sem a könyvelőnk nem tud. Szeretnék Önöktől erre vonatkozóan elszámolható javaslatot kapni.

Egy kft–nek 50%-ban tulajdonosa, és ügyvezetője vagyok. A kft-nek semmiféle tartozása nincs, 6 éve alapítottuk. A kft-t meg akarjuk szüntetni, de a módjáról nincs információnk. Tisztelettel kérjük, hogy szíveskedjenek a lehetőségeinkről, és annak jogi útjairól felvilágosítást nyújtani részünkre.

Pécsi székhelyű Bt-vagyunk, és lehetőségünk nyílik egy EU-n kívüli országból egy terméket importálni. A tevékenységi körünkben nagyker. tevékenység megvan. Tisztelettel kérjük, hogy véleményük szerint a tevékenységi körünket ki kell-e egészítenünk az import tevékenységgel?

Cégünknek van egy alkalmazottja, akinek a fia leérettségizett, továbbtanul OKJ képzésre. A kérdésem, hogy a továbbiakban jár-e neki a családi adókedvezmény, vagy módosító nyilatkozatot kell kitöltenie, ami alapján az adókedvezmény megszűnik?

24 éve egyéni vállalkozó vagyok. Informatikai fejlesztést, fűtés korszerűsítést és a telephely épületének állagmegóvása érdekében teljes felújítást tervezek. Kérem tájékoztasson a lehetséges pályázatokkal, támogatásokkal kapcsolatban.

Villanyszerelő és felülvizsgáló egyéni vállalkozóként tevékenykedem. Amennyiben lehetséges, állami támogatást szeretnék igénybe venni. Mire lennék jogosult, tudnak-e segíteni? Van egy 6 éves tgk-m, még 4 évig havi 70e a törlesztő (eléggé megterhelő), felülvizsgálói műszert szeretnék vállalkozás fejlesztésként kb. 800e ft, a székhelyemen tető felújítás lenne szükséges. A felsoroltakból valamelyik (vagy mind) megvalósulhat?

Közeli hozzátartozó (édesapa) halála esetén jár-e a dolgozónak pótszabadság?

Társasház bérbe adta egy tetőre felszerelhető antennának a tetőteret. A bérleti díj fejében a bérbevevő által kiállított igazoláson a teljes bérbeadási díj szerepel, amelyből levonták a 15%-os adót, amit ők meg is fizettek. Viszont nem a teljes összeget fizették ki, hanem csak a felét, a másik felével még mindig tartoznak. Azt szeretném tudni, hogy a Társasház bevallásában szerepeltessem-e az egész összeget, vagy csak a felét, amit kifizettek?

Jogosult vagyok-e ÁFA visszatérítésre? Ha igen, mikor? Szeretnék napelemet telepíteni telephelyemre, székhelyemre. Visszatéríthetem-e az ÁFÁt? Kaphatok-e valamilyen adókedvezményt?

Mikrobeszámolót készítő vállalkozás 2019. évben több olyan számlát is állít ki, aminek teljesítése számvitelileg és áfailag 2018. év. Ugyanígy költség számlákat is kap 2018. évi számviteli teljesítéssel, viszont itt már a számlán áfailag és kiállítási időpontilag 2019 szerepel. Melyik évben vegyem figyelembe, hiszen csak egy évet érint számvitelileg? A törvényben nincs erre külön kitétel gondolom, így a számviteli törvény szerint 2018. évre könyvelem. Valamint 2016. évről is érkezett költség számla, itt a teljesítési időpont és számla kiállítása 2019. év, viszont a számviteli időszak 2016. év. Mi ilyenkor a teendő?

Gyógyászati szobát szeretnénk létrehozni, ennek a kivitelezéséhez, sógenerátor vásárlásához tudunk-e valamilyen támogatást igénybe venni? Ezen felül még milyen jellegű támogatáshoz juthatunk hozzá?

Oktatás miatt 1,5 órával előbb kellett elindulni, mint ahogy a hivatalos munkaidő elkezdődött volna, az idő utazással telt, a kérdésem az, hogy a 1,5 óra túlóraként számolandó, vagy ezért nem jár juttatás?

Kinek és mennyi pótszabadság jár gyermekek után?

Alanyi mentes vállalkozó autó mentést és autószállítói szolgáltatást (gépjárműveket szállít) végez unión belül is. Én úgy gondolom mivel szolgáltatás be kell jelentkezni uniós adószámra, fordított áfásan kell a számlát kiállítani és bevallani. A könyvelő azt mondja a szállítás az fuvarozás, így jó az alanyi mentes számla. Hogyan járunk el helyesen? Külföldi magánszemély és vállalkozás esetében milyen számlát kell kiállítanunk?

Mikrobeszámolót készítő vállalkozás egy számlát kapott közvetítői jutalék címén. A számla dátuma, teljesítése 2019.01.24. a számla számviteli teljesítése 2017. és 2018. év. Ebben az esetben bekönyvelhetem a számlát 2018. évi költségbe, mert tulajdonképpen 2 évet érint, viszont a számlát csak januárban állították ki? Az áfát helyes ha januári áfába vallom be?

Egy kft egyik tulajdonosa és ügyvezetője vagyok. Komplex minősítésen 35%-os egészségi állapotot állapítottak meg nálam, C2-es csoportba soroltak. A rokkantsági ellátás megállapításához mit kell tennem nekem, illetve a cégnek?

Vállalkozásom papír alapon állít ki számlákat nagy mennyiségben. Előfordul, hogy tévedésből ugyan arról a szolgáltatásról duplán kerül számla kiállításra. A vevő vissza küldi a számlát. A bizonylat már bevallásra került az áfában. Kérdésem a következő: mivel nem történt teljesítés úgy gondolom önellenőrzést kell végezni a bevallott időszakra, helyesen gondolom? Elég, ha mínuszosan lekönyvelem a számlát és a 3 példányt áthúzással érvénytelenítem vagy muszáj kiállítanom mínuszosan új számlát is ebben az esetben?

Jelenleg egy kft. tulajdonosa vagyok 50%-ban, valamint egyik ügyvezetője is. Szeretnék kilépni a Kft-ből. Azt szeretném tudni, hogy milyen jogi, pénzügyi kötelezettségek terhelhetnek, milyen lehetőségeim vannak ez esetben.

Kft. bérel egy ingatlant kozmetikusi szolgáltatások folytatására, illetve értékesítést is végez. Az ügyvezető gyedre megy és szeretné az ingatlant továbbadni egy egyéni vállalkozónak ingyenesen, cserébe a vállalkozó a termékeit értékesítené ingyenesen, viszont két pénztár gép működne, a Kft.-be a termék értékesítés kerülne, az E.V.-ba a szolgáltatás összege. Kérdésem hogyan kivitelezhető ez? Én úgy gondolom az ingyenes bérbeadáshoz is be kell jelentkezni áfásan, mert a rezsi költséget csak így tudja a Kft. vissza igényelni valamint számlát is kell róla kiállítani mint ingyenes bérbeadás. Azt viszont nem igazán tudom, hogyan tudja az egyéni vállalkozó ezt ellenszámlázni, mint termékek értékesítése vagy egyéb jogcímen?

Mikrogazdálkodó vállalkozás euróban és zlotyiban is vásárolt árukészletet készpénzben. Mi a helyes eljárás, két valuta pénztárt hozzunk létre (egy EUR és egy PLN), vagy csak egy EUR pénztárat, és konvertáljuk a PLN-t? Az áfát az MNB árfolyam alapján állapítjuk meg (be vagyunk jelentkezve), a kifizetést pedig átlagáras (egyszerűbb eljárás) kivezetéssel vezetjük ki.

Cégünk alkalmazottja elvégezte a doppingellenőri tanfolyamot. A tevékenység után végzett számla kiállításához a megrendelő által megadott TEÁOR 8690 szám megfelelő-e? A tanfolyam elvégzéséhez nem feltétel az egészségügyi végzettség. A számlázásunk során alkalmazhatjuk-e fenti számot, amennyiben igen, milyen feltételekkel?

Mi helyes könyvelése a külföldi autópálya bizonylatnak (amin semmi nem látható)? A 8. számla osztályba kell tenni, és utána adóalap növelő tételként kell vele bánni?

Az egyik alkalmazottam laktózérzékeny és nem vagyok biztos benne, hogy ez egészségcsökkenésnek minősül-e. Laktózérzékenység esetén (orvosilag igazolt, tartós) jár pótszabadság is az adókedvezmény mellé?

Jogszerű, ha a munkáltatóként a cafeteriát nem egyformán juttatom/osztom szét a munkavállalók között, hanem van, aki többet kap?

A májusban életbe lépő GDPR témakörben keresnénk összefoglaló anyagot? Áll ilyen rendelkezésükre? (Elsősorban az informatikai szolgáltató szektorra vonatkozó szempontokban)

A közszférában és a versenyszférában töltött szolgálati idő összeadódik a nőknek szóló kedvezményes nyugdíjkorhatárhoz?

Mi a feltétele a garantált bérminimumnak?